Magyarország beruházásainak és társadalmi jó válaszainak akadálya: Korrupció, politikai feudalizmus 2014-ben

Nemzetközi tájékoztatások, több szempontból összeállított nemzetközi jelentések 2014-ben azonos tapasztalatokat összegeznek, mint a magyar társadalom érdekérvényesítői, a magyar hazai mikrovállalkozási szektor tagjai.

Magyarországon a hivatalos és társadalom közérdekeire érzékeny lobbi vezető egyénisége Országbíró Zoltán a 2006-tól induló romló társadalmi és közhatalmi tendenciák ellensúlyozására alkalmas új lobbitörvényt terjesztett elő szinte a 2010-es választások másnapján. 

Országbíró Zoltán a gazdaság és társadalom kockázatának tartja a korrupció mai szintjét.

Az új lobbitörvény két fő pillére a nyilvánosság biztosítása az érdekérvényesítés tevékenységében, másik oldalról a közhatalmi szereplők felelősségének bírsággal, szankciókkal való hangsúlyozása. 

 Parlamenti iratrendszerben a lobbitörvény javaslatként felelhető és 2014 jelenségei annak modern időszerűségét a kortárs politika eszközeként egyértelműsítették. 

Országbíró Zoltán vezető társadalmi érdekérvényesítőként, nemzetközi jogvédőként a kortárs politika és a magyar gazdaság súlyos terhének tartja a kormányzat késlekedését az átlátható és nyilvános érdekérvényesítés kialakításában!

Hová vezet el a kortárs politika új lobbitörvény hinyával megvalósított mulasztása a társadalomban?

 - Államadósság növekedése.

 - Piaci verseny és vállalkozás szabadságának durva korlátozása a korrupción keresztül, az államosításon keresztül.

 - Aránytalan költségvetés, eltévesztett prioritásokkal.

 - Szegénység növekedése,nagyobb kiterjedése.

 - Középosztály vállalkozói és szabadpiaci munkavállalói sorvadása, felörlődése.

 - Társadalmi különbségek és vagyonok óriási szélsőségeinek gyorsulása.

 - Politikai korrektség sérülése, torzulása a kortárs hatalmi és választási politizálásban.

- Kivándorlás és migráció felerősödése. 

 A modern lobbi szakemberei számára a Budapesten kiürülő üzletek, felszámolt boltok, eladó vidéki műhelyek, tömegével felszámolásra juttatott cégek, torz statisztikák az életminőségről stb. elfogadhatatlan társadalmi állapotokat jelentenek. 

  Jó politika, jó hatalmi döntések a helyzetet azonos költségvetési főösszegek mellett jelentősen javíthatnák. 

Fontosnak tűnik a választási törvények politikai korrektség irányában való újragondolása, a politikai kampányok esélyeinek kiegyenlítése.

A magyar kormány és parlament sikere és kudarcai 2013-ban az átlátható és közérdekű lobbi érvényesülésén is múlik

Magyarország elkövetkezendő években régiójában és a nemzetközi porondon befutható íve a magyar kormány teljesítményén, az országgyűlés társadalmi igényekre adott megfelelő jogalkotási válaszain múlik - összegzi a Magyarországi Hivatásos Parlamenti Lobbi Szövetség a 2010 - 2013 ősze közötti időszak szakmai tapasztalatait.

A mindenkori kormányzati szereplők tevékenysége az átlátható és közérdekű lobbi érvényesülésével is mérhető, a nem megfelelő döntési oldali közös gondolkodás anomáliákat, jogalkotási és demokrácia deficitiket okoz, amely a választásokon nyeri el végső megítélését. 

Hatalomban a hatalom viselésének önkritikus és demokratikus módja az Európa intézményeiben kialakított felfogás "Nem tudhat mindent egyetlen politikus, döntéshozó sem!" 

Az Orbán Viktor vezette kormány érdekes kettősséget hozott az átlátható társadalmi lobbi területén.

Miközben a csak kijavításra szoruló lobbitörvényt hatályon kívül helyezte, azzal ellentétesen hírforrások szerint a magyar kormány bízott meg külföldi lobbistákat szolgáltatásaikkal a magyar adófizetők pénzén. 

El kell ismerni, hogy a nyilvánosság kerülésével a parlamenti rendszerben, kormányzati rendszerben megjelenő lobbi indítványok részbeni hasznosítása megtörtént, bár a nyílt párbeszéd sokkal több eredményt hozhatna a kormány számára. 

Magyarországon a 2006-2009 év életmű díjjal elismert szakmai és közpolitikai lobbi szakembere Országbíró Zoltán a közpolitikákban vetett közbizalom veszteségét és a kormány sikerének csorbulását látja a lobbitörvény hiányában, a Dánia, Svédország, Németország, Franciaország, Brüsszel libbi gyakorlatának meg nem valósításában. 

Az átlátható lobbi mai napig a korrupció egyik leghatékonyabb ellenszere, ehhez 2010-ben Országbíró Zoltán kidolgozta a magyarországi lobbi összes tapasztalatát sűrítő, a nemzeti felemelkedésnek alárendelt, döntéshozói kötelezettségeket erősítő, mulasztásokat szankcionáló szellemiségű új lobbitörvényt, amelyet a választások utáni napokban eljuttatott Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

 A korrupció területén talán a lobbitörvény helyzetéből is észlelhetően Magyarország nem áll jól. Jogalkotási területen az anomáliák társadalmi károk nagy halmazaihoz vezettek el - következményeik még évekig erősödnek. 

Közös sikere lehet a magyar kormánynak, az átlátható közérdekű lobbi szakterületének, ha a magyar kormány és az országgyűlés felméri milyen értéket képviselnek a már benyújtott lobbi indítványok Magyarország érdekében tett javaslatok. 

Erre a hátralévő félév a választásokig még ad lehetőséget. Feltehetően az időben tett érdemi lépések hiánya a választók szavazataiban meglátszanak, új politikai erők megerősödéséhez vezetnek. 

A társadalom, a szavazók nem honorálják a hatalmi felelőtlenséget, társadalmi jelzések észrevétlenségét majd a kialakuló társadalmi károkat az általuk választott döntéshozók esetében.

Kritikus tömeg felé halad a politikai és gazdasági károk mennyisége.

A valós új lobbiszabályozás nemzetközi elvárás és hazai gazdasági szükséglet - Országbíró Zoltán vezető európai érdekérvényesítő

Antikorrupciós kódex csak európai normák szerint és valódi átláthatóságot és döntéshozói párbeszédet biztosító tartalommal készüljön el Országbíró Zoltán mérsékelt politikus álláspontja szerint.

Hátrányos a korrupció ellenes fellépés során, hogy a lobbitörvény egyértelmű döntése még mindig várat magára.

Emlékeztetni kell arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részére Országbíró Zoltán már 2010 év végén komplett törvénytervezeti ajánlást juttatott el.

Bizalommal kell kezelni, ha a szaktárca áttér a nyílt és érdemi párbeszédet biztosító tárgyalási módra az antikorrupciós munkacsoport életre hívásakor.

Ez jelentős változás lenne, mivel ma olyan kiváló munkát végző szervezetek dolgoznak nap mint nap Magyarország sikeréért, akiket a KIM még nem keresett meg a szükséges stratégiai partnerség vonatkozásában (pl.Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ, Hatósági Közvetítők szervezetei stb).


Figyelemmel arra, hogy a teendők száma az antikorrupciós intézkedési tervekben kijelölt csomaghoz képest alig csökkentek 2 év alatt, a nyilvánvaló szakpolitikai kudarc elkerüléséhez vissza kell térni a szaktárca részéről az önkéntes, átlátható civil párbeszédhez és ilyen munkacsoportokat kell felállítani.

Kirívóan hiányzik egy új és európai színvonalú lobbitörvény, ahogy a vállalkozások adózási és egyéb bürokratikus terheit is valóban csökkenteni kellene - oly módon, hogy az érintettek ne ennek ellenkezőjéről számoljanak be a nyilvános panasznapokon. (MTI-OS)

Antikorrupciós kódex - valódi tartalommal, vagy csak formai megoldásokkal?

Magyarország jelenlegi korrupciós állapotában kizárólag egy valódi tartalommal megtöltött Antikorrupciós Kódex jelenthet előrelépést.

Már 2010-ben a választások utáni hetekben Országbíró Zoltán társadalompolitikus, a Magyarországi Hivatásos Parlamenti Lobbi Szövetség elnöke több átlátható, közérdekű parlamenti lobbi javaslat elemeként elvárással fogalmazott a köztisztviselői karra érvényes etikai kódex érdekében.



Egyetértés a lobbisták társadalmában, a jogvédők széles körében, hogy igényes lobbitörvény és az Antikorrupciós Kódex lényeges társadalmi szükséglet.

Várakozással követjük a magyar kormány által előkészített Antikorrupciós Kódex tartalmi elemeit.

Hogyan teljesülnek a kormány.hu közzétett programjai?:

"Összefoglaló a Kormány korrupcióellenes intézkedéseiről (frissített - 2012.05.19.)

kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában. A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását. A rendszerváltás óta először van kormányzati antikorrupciós program, amelynek végrehajtása is megkezdődött.

A Kormány hatalomra kerülése óta mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sor került a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javítására. Ennek eredményeképpen Magyarország egy új fejezetet nyithat meg a korrupcióellenes harc terén. A szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már a megelőzésre is hangsúly kerülhet, hogy minél tisztább közigazgatás és minél tisztább közélet jöjjön létre.



A korrupció három területét – a politikai, a társadalmi és a gazdasági korrupciót – együtt kell kezelni, mivel ezek hatással vannak egymásra, együttesen érvényesülnek. A korrupt politika nem a közjó érdekében tevékenykedik, hanem egyedi részszempontok mentén működik, ennek eredményeként társadalmi bizalmatlanságot szül, aláássa a politika legitimációját. A társadalmi bizalmatlanság eredményeként valósul meg a gazdasági korrupció, hiszen ha a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására.



Korrupcióellenes megállapodás



A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről írt alá nyilatkozatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel 2011. november 18-án.



A nyilatkozat aláírói személyes erkölcsi felelősséget vállalnak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztésérért. A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.



Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia



Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni harcnak szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között). A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás aláírására az alapító konferenciáján, 2010. szeptember 2-3. között került sor és mérföldkőnek tekinthető a korrupcióellenes nemzetközi együttműködés területén. Az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta azt a törvényt, mely elismeri a megállapodás kötelező hatályát Magyarországra. Magyarország alapító tagként történő csatlakozása mind a magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatok, mind az Európai Uniót érintő korrupció elleni együttműködés tekintetében kiemelkedő jelentőségű. Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Ez az együttműködés kétirányú, hiszen Magyarország korrupció ellenes stratégiájának kidolgozása során rendkívül fontos figyelembe venni más részes államok tapasztalatait, észrevételeit, elfogadott gyakorlatait és megoldásait. Emellett pedig számos területen Magyarország is rendelkezik kiváló szakértői kapacitással, amelyet fel tud ajánlani más országok számára, különös tekintettel a MENA országokra (Közel-keleti és Észak-Afrikai országok csoportja).



Kormányzati antikorrupciós program



A Kormány 2012. március 28-án elfogadta korrupció megelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű Kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a Kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyen a korrupcióval szemben. A program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását.



A Kormány a program és a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kinyilvánítja a korrupció visszaszorítása iránti elkötelezettségét, és elkötelezi magát az állam ellenálló-képességének növelésében. A program szorosan illeszkedik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé is, hiszen annak is egyik fő eleme, hogy a korrupció ellen érdemi intézkedések.



A program az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépésen túlmutat, hiszen nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozza, hanem fontos szerepet szán a korrupció megelőzésének is. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése.



A Kormány felhívta a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő Kormányzati szervezeteket, illetve a független állami szervezeteket (vagyis az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Legfőbb Ügyészséget, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot), hogy antikorrupciós tevékenységükről és együttműködésükről évente adjanak általános összefoglaló tájékoztatást, adatokat a Kormány számára.



A Kormány felkérte a nemzetgazdasági és nemzeti fejlesztési minisztereket, hogy tekintsék át a korrupciós kockázatok szempontjából a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és ha szükséges, tegyenek javaslatot a beavatkozási pontokra. A Kormány különösen fontosnak tarja, hogy a nyilvánosság további növelésének kereteit is áttekintse e jogszabályok felülvizsgálatakor.



A Kormány a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra kérte, hogy tekintse át a bejelentővédelmi jogi szabályozást, és tegyen előterjesztést annak szükség szerinti korrekciójára, valamint részletes eljárási és szervezeti szabályokkal való kiegészítésére. Elvégzik továbbá a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát is.



A közigazgatásban antikorrupciós képzéseket vezetnek be, emellett az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében zöld könyv készül, amely alapján a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva elkészítik saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket.



A KIM koordinálásával szorosabb együttműködés jön létre a korrupció visszaszorításáért különös felelősséget viselő állami szervek között, amelyeket együttműködési megállapodásokban is meg fognak erősíteni.



A Kormány megvizsgálja a nyomozó hatóságok és más rendvédelmi szervek korrupció visszaszorításában részt vevő egységei megerősítésének lehetőségeit és ennek finanszírozási hátterét.



A tervek szerint tájékoztató kampányokat is indítanak és a köznevelésben is helyet kapna a korrupcióról való beszélgetés, oktatás.



A Kormány döntött arról is, hogy Magyarország csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, a nyílt Kormányzásról szól nyilatkozatához (Open Government Declaration). Ezzel tovább szélesedik az a nemzetközi szervezetekkel közös antikorrupciós tevékenység.



Megerősített felderítés



A korrupciós bűncselekmények felderítése érdekében megerősítette az ügyészséget. A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport. A 2011. évi költségvetésben az ügyészség milliárdokkal több támogatást élvez, amelynek egy részét kifejezetten a korrupcióellenes munkacsoport működésére biztosítja a kabinet. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. A Központi Nyomozó Főügyészségen 2011. április 2-án kezdte meg működését a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyolc ügyésszel, s e létszám 2012. január 1-jével további hét emberrel bővül. Az osztályon kirendeléssel jelenleg kilenc ügyész és egy ügyészségi titkár teljesít szolgálatot, 2012. január 1-jét követően pedig összesen harmincöt ügyész fog dolgozni a korrupció elleni szakterületen, közülük egy a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályán, hét Debrecenben, négy-négy Szegeden, Kaposváron és Győrben. Az osztály az úgynevezett kiemelt, nagy értékre elkövetett, illetve nagy közfelháborodást kiváltó korrupciós ügyekkel foglalkozik. Kormánypárti elképzelés szerint a 2012-es költségvetésben további 12 milliárd forinttal erősítenék meg az ügyészséget és a bíróságokat.



Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A rendőrségnél létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkájának eredményeképpen sikerült olyan belső korrupciós hálózatokat megszüntetni a rendvédelmi, hivatásos állományon belül, amelyek korábban fedésben voltak. Az Egyesült Államok gyakorlatához hasonlóan a szolgálat provokációt is végrehajthat, vagyis írásos előkészület után, ügyészi kontroll mellett pénzt ajánlhat fel.



Hatékonyabb igazságszolgáltatás



A Kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítását szolgálja az alkotmánymódosítás, amelyet még tavaly nyáron fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megengedi, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, ami érdemben csökkenti a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát.



A bíróságok működésének javítása érdekében a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett „gyorsító csomagot”, ami 2011. március 1-jén lépett hatályba és a bíróságok hatékony működésének elérését, az eljárások lerövidítését segíti. Ezen kívül 2011-ben az előző évekhez képest 3 milliárd forinttal növelte a bíróságok költségvetését.



2011. július 4-én az Országgyűlés a Kormány javaslatára újabb büntetőeljárások gyorsítását, egyszerűsítését célzó törvényt fogadott el, melynek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a vádlott vagy a védője szándékosan ne húzhassa el az eljárások időtartamát. A törvénymódosítás kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel, így is segítve a korrupció elleni hatékonyabb fellépést. Fontos előrelépés az ügyek elhúzódásának megakadályozásában, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, az ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik, a tárgyalás határnapját pedig három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.



Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott igazságszolgáltatási reform is, amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyen képes biztosítani a jogszolgáltatást. Az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnik. A változás hatása nagy jelentőségű, hiszen így az új törvények biztosíthatják a jogegységet, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható lesz a korábbi katonai ügyészi személyi állomány. Az ügyészségi törvényeknek egyértelműen az a célja, hogy az ügyészség a korrupció elleni küzdelemben nagyobb segítséget kapjon, az ügyészségi nyomozást támogassa az új törvény.



Szigorúbb büntetőjogi következmények



Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.



Büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követ el.



A módosítás nemzetközi ajánlások alapján szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg.



Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.



A kormány több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően 2012 áprilisában a parlament elé terjesztette az új Büntető Törvénykönyv tervezetét, amely szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz majd a korrupciós bűncselekményekre. A várhatóan 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk. további lépéseket tesz a közélet tisztaságát védeni képes szabályok megalkotására.



Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jönnek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, amely a jövőben bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. A Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethető lesz az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.



Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket.



Egyes tényállások új elemekkel egészülnek ki: a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban tényállása kimondja, hogy büntetendő az is, aki a bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság vagy az Európai Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során, vagy azzal kapcsolatban követi el.



A közélet tisztaságát védő szabályok keretében új minősített eset lesz, ha az aktív vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.



A gazdaság átláthatóságának biztosítása és ezen keresztül a közélet tisztaságának elősegítése érdekében (például stróman vagy egy nem tényleges tulajdonos offshore-társaság) is új szabályokat tartalmaz a tervezet. A gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának minősül és büntethető lesz az, aki a jövőben közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.



Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsíti a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetekbe kerülnek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények.



A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kapnak azáltal, hogy külön fejezetbe kerülnek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk. módosítás során létrehozott költségvetési csalás. 5



Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel (például fiktív tanulmányírással) történő „kitalicskázása”. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani. A hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni, ezért indokolt a színlelt gazdasági tevékenység végzésben megnyilvánuló megtévesztő jellegű jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.



Hatalmi elit elszámoltatása



A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése. A Kormány elszámoltatási és korrupcióellenes Kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálja. A Kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás. Ilyen ügyek például: Sukoró, Álomsziget-projekt, Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), HospInvest, a Magyar Villamos Művek, Wallis, Dataplex, Ferihegyi repülőtér, Malév privatizáció, Shanghai Világkiállítás. A Kormány átfogó vizsgálatokat indított a közpénzből működő közalapítványok, közhasznú szervezetek és az állami és magántőkéből zajló - ún. PPP - beruházások működésének átvilágítására is. Ennek köszönhetően derült fény például a Magyar Mozgókép Közalapítványnál történt felelőtlen gazdálkodásra, a közel 8 milliárd forintot elérő adósságfelhalmozására. Közel százmilliárd forint többlet maradt a magyar költségvetésben az elmúlt egy évben történt elszámoltatások eredményeképpen. 2010-ben 236, 2011-ben 480 bejelentés érkezett, 32 kiemelt ügyben folytattak eljárást, 38 büntetőfeljelentést tettek, egy ügyben pedig vádemelésre is sor került. A vádemelés a bábolnai ménesbirtok ügyében történt, ahol jogosulatlanul utaltak át 365 millió forintot a felszámoló részére. Az elszámoltatás a meghatározott vizsgálati terv szerint zajlik, ezen felül minden állampolgári és hatósági bejelentést igyekszenek kivizsgálni. A kormányváltás óta az elszámoltatásnak három iránya volt: első körbe azok az ügyek tartoznak, amelyek az állami vagyont közvetlenül érintették, a másodikba a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek, a harmadikba pedig azok, amelyeket kifejezetten a kormánybiztosi hivatal vizsgált.



Nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás



A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. A törvény szigorú feltételeket szab az állami vagyon kezelésére és rögzíti, hogy a vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvényéhez kapcsolódó nemzeti konzultáción jelentős többség támogatta azt, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Az új alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni, kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra, valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. December 6-án terjesztette be a kormány az Országgyűlés elé a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényjavaslatot, mely részletesen szabályozza ezt a területet. Megerősített törvényességi felügyelet



Az állami korrupció előtti kiskapuk sorra záródnak el, amelyben a már megkezdett közigazgatási reformnak is jelentős szerepe van. A közigazgatás már megkezdett átalakításának is fontos hozadéka, hogy az új jogszabályokkal eredményesebben lehet fellépni az esetleges korrupció ellen. Tavaly szeptembertől a közigazgatási hivatalok (ma kormányhivatalok) visszakapták az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.



Gazdasági korrupció csökkentését szolgáló intézkedések



A takarékosság mellett a korrupciót visszaszorító hatása is van azoknak a kormánydöntésnek, amelyek megakadályozzák azt, hogy közpénzeket - a törvényesség látszata mögé bújva - tisztességtelenül csapoljanak le (a több milliós végkielégítések megadóztatása a közszférában, az állami vállalatoknál fizetett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának radikális csökkentése, 2 milliós bérplafon bevezetése). A Kormány a társasági adó radikális - 19-ről 10%-ra történő – csökkentésével jelentős lépést tett afelé, hogy a piaci szereplőknek se érje meg ügyeskedni és a törvényeket elkerülni. Ha ugyanis a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására, ezek pedig többletköltséget jelentenek a gazdaságnak.



Ugyancsak a piaci szereplők, a hazai kis- és középvállalkozások számára a Kormány csökkentette, csökkenti az indokolatlan adminisztrációs terheket, amelyek akadályozták a munkaadókat és a munkavállalókat. Az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések jelentős fehérítő hatással is vannak a gazdaságra. 2012-től már összesen 500 milliárd forint értékű bürokráciacsökkentő intézkedések valósulnak meg. Ennek első, 105 milliárd forintos lépéséről áprilisban született döntés, a második ütemről a közlemúltban döntött a Kormány, melynek köszönhetően további 400 milliárd forint értékű adminisztrációs tehertől szabadulnak meg a vállalkozások.



Új közbeszerzési törvény



A Széll Kálmán Tervben vállaltaknak megfelelően 2012. január 1-jén új közbeszerzési törvény lépett életbe, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott, tiszta és átlátható viszonyokat teremt. Hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárásával, összességében gyorsabb és igazságosabb eljárásokat eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek között az aránytalanul alacsony ár új kitételek szerinti meghatározását és a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket.



(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtó Főosztály)"

2013 év kritikus év - több közérdekű lobbi javaslat támogatására lenne szükség

Az euróövezet válságán való túllendülésére a nemzetközi elemzők nagy esélyt látnak - benne felmerülő kockázatokkal.

Németország alkotmánybírái olyan többoldalú döntést hoztak, amely Németország fejlődését nem akadályozza, így erős támasz maradhat az európai integráción belül.

2013 kritikus év Magyarország számára, hogy az adósságszolgálata mellett a gazdaságpolitikán az új európai áramlatnak megfelelően  korrekciókat hajtson végre.

Kedvező aktuális  gazdasági piaci folyamatok USA-ban, Európában az IMF tárgyalásokban meglévő mozgásteret szélesítik.

Minden parlamentnek szüksége van a közérdekű lobbi munkájára, tapasztalataira Magyarországon és Európában.



Közérdekű lobbi indítványok a magyar parlamentben egyszerre szolgálják az európai integrációban való részvételünk erősödését, s egyszerre szolgálják a magyar kormány társadalompolitikai erőfeszítéseinek sikeresebbé tételét. Kövér László házelnök döntéseivel sokat lendíthet a parlamenti munka javulásán.

Országbíró Zoltán társadalompolitikus, európai érdekérvényesítő több alkalommal jelzi álláspontját: Magyar kormány által képviselt társadalompolitika csak magyar vállalkozókkal, magyar fiatalokkal, az ő érdekeik előtérbehelyezésével  járhat sikerrel a mindenkori kormány részéről.

Új független, szakpolitikai és társadalompolitikai szereplőként jelenik meg a hazai jogalkotás és a mindenkori kormány segítő, jelző partnereként a Magyar Deregulációs Tanácsadó Testület (MDTT). A magyar társadalmat túlterhelő előkészítetlen jogalkotási hullámok hatásainak enyhítése érdekében az MDTT alapító résztvevőjeként a nyíltságnak és a meghívásos partnerség elveinek érvényesítését fontosnak tartjuk a testületben.

Gazdasági és Pénzügyi Unió kereteiben olyan konkrét megoldások lépnek életbe, amely minden tagállam számára egy új időszámítást jelenthet az Európához való tartozásban.

Magyarország gazdaságpolitikai váltása a fentiekből következtethető - az európai fősodor átalakítja a Kelet-Közép-Európa tagállamainak gazdaságpolitikai mozgásterét.

A közérdekű parlamenti és kormányzati lobbi indítványok, előterjesztések nagyobb arányú és pontosabb támogatása a jogszabályokban a magyar társadalompolitika alapvető kihívása lett.
Kormány Orbán Viktor vezetésével és társadalom jobb kapcsolata, a közérdekű lobbira adott jó, vagy rossz válaszok kihatással bírnak a választásokra.

Magyarország gazdasága a termelés mellett a jogvitakultúrától függ a nemzetközi versenyben

Strasbourgban rekord összegű kártérítést ítéltek meg a magyar állammal szemben 2011-ben.

A KIM szaktárca jelentéséből kitűnik az egyezségek közel 40%-át tették ki az összes ügynek. Egyezség kormány és jogsértett között.

Sajnálatosan a túlzó bírósági peres illeték felső határa 3,5 millió forint a Kuria előtti rendkívűli jogorvoslati eljárásban gátolhatja a Strasbourg előtti ügyeket, de a jogsértések száma közel sen biztos, hogy csökkenne!

Magyarország gazdasága igazi erejét a kultúrára és társadalmi szolidarításban megújuló termelésre alapozhatja.

Ennek szerves része az új Ptk és a hozzáigazodó Pp. rendelkezéseiben erősített, vagy visszafogott igazságügyi mediátor jogvitakultúrát átalakító jogintézményi helyzete.

Gazdasági versenyben a humánus állam, a méltányosan eljáró hatóság, a per helyett a mediátorral egyezséget választó gazdasági szereplőkkel rendelkező ország kerülhet valódi előnybe.

Jogsértés a "dömping jogalkotás" után szinte minden területen nagyobb számban fordul elő - akár az átállás gyermekbetegségei miatt.

Strasbourg az Európai Parlament második otthona - képen Országbíró Zoltán európai lobbista, magyar társadalompolitikus



Magyarországot erősíti az Európai Parlament és Európai Bizottság előtt zajló átlátható és hivatalos lobbi Országbíró Zoltán társadalompolitikus vezetésével a jogvitakultúra Európán belüli nagyobb egységesítése érdekében.

Nemzetközi versenyben a a jogvitakultúra eszközei és eljárásai a magyar gazdaság minőségjelzői is egyidejűleg!